2014. március 16., vasárnap

Komód

mint Roald Dahl novellájában

(mikor segítségképp összehasogatták tűzifának az antik szekrénykét)




Az egyik internetes oldalon vásároltam egy öreg ónémet komódot, persze az ország másik feléből.


Akár még mintának is tűnhet a ráégett festék
Már az üzlet is csak nagy nehezen jött össze és az igazi nehézségek még ezután következtek. A hazaszállítást egy kedves ismerősöm vállalta. Mikor a bútorért ment a helyszínen derült ki, hogy az 1m x 1.20 x 40cm az inkább 1.50 x 1.20 x 50cm és így az autóba nem fért be. Az ismerősöm mint teljes műszaki antitalentum és a tulaj valami "asztalos féle" úgy döntöttek szétszedik úgy biztosan befér
És apró darabokra kapták az én 112 éves komódomat. 






Szombat reggel IKEA stílusban, lapra szerelve érkezett meg hozzám. 




 Nem nagyon kaptam levegőt a megdöbbenéstől mikor megláttam, pedig telefonon jó előre felkészített, hogy így alakult és keressek asztalost aki összerakja nekem.

Sírjak vagy nevessek!


 Lepakoltuk a pincébe és én még csak rágondolni se akartam. 
Mert ugye NEM VAGYOK ASZTALOS!!!! 
A húgomék jöttek hozzánk ebédre és késő délután megmutattam neki a siralmas látványt. Azt találta ki segít nekem, rakjuk össze MOST, mert itt a rossz idő ha nedvességet szív magába ez az öreg fa és elvetemedik soha nem szerelem össze.
 És vannak még csodák, mert két órával később már a műhelyben állt a komód (még a kis lábai csak alá lettek tolva, de állt) 
 Köszönöm Andika  http://mandularet.blogspot.hu/




A képeken látszott és el is mondta a tulajdonos, hogy elkezdte a felújítást de a teteje és a fiók előlapja után feladta.
Hát amit elfelejtett mondani az az, hogy elkezdte leégetni a festéket az ajtókról mit ne mondjak borzalmasan nézett ki közelről. Teles -teli girbegurba barázdákkal félig ráégett darabokkal.

folytatás következik

Szeretettel Erika